Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) honlapján a miniszter, Palkovics László aláírásával ma délelőtt jelent meg az a közlemény, mely „a hazai kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges törvénymódosítási javaslatát” értelmezi és magyarázza.

Mint ismeretes, ennek az átalakításnak a jegyei már megjelentek a legújabb költségvetésben is, és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeti hálózatának gyökeres átalakítása egy igen hosszú folyamat lezárása után a hét elején az érintett kutatók, dolgozók tüntetéséhez vezetett.

Az ITM a következő módon foglalja össze az átalakítás motivációját: „A tervezett változások elsődleges célja Magyarország versenyképességének növelése a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtésével. Több forrásból több kutatást szeretne a kormány. A társadalmi-gazdasági hasznosság szempontjának fokozottabb érvényesítése a korábbinál is nyomatékosabb igényként jelenik meg, miután a kormány a gazdaságvédelmi akciótervben arról döntött, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt éves forrásmennyiséget 32 milliárd forinttal emeli meg.”

A minisztérium és a kormány úgy ítélik meg: „A fennálló rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van.”

Pontokra bontva a változásokat:

• „Az NKFI Alap keretei között létrejön az egységes szerkezetű, teljesítményalapú finanszírozás, megszűnik az eddigi széttagoltság. A változásokkal javulhat a kutatók és kutatóintézetek által benyújtott és nyertes hazai és uniós pályázatok aránya.”
• „A tervezett módosítás létrehozza az innovációs és technológiai miniszter által vezetett, tizenegy tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot. A kizárólag a miniszterelnöknek felelős testület véleményt alkot és javaslatot tesz a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban, figyelemmel kíséri az NKFI Alap működését, éves programstratégiáját. Tagjait és társelnökét az elnöklő miniszter javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel és nevezi ki a gazdasági, a tudományos és az állami szféra meghatározó szereplői közül.”
• „Létrejön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), amely önálló költségvetési fejezetet képez a költségvetési törvényben, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá. Tizenhárom fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt a kormány delegál azzal, hogy legalább kétharmadukat a tudomány művelői közül kell kiválasztani. Az elnököt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.”
• „Az ELKH égisze alatt tizenhét központi költségvetési szerv működik: az Agrártudományi Kutatóközpont, az Atommagkutató Intézet, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az Energiatudományi Kutatóközpont, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Intézet, az Ökológiai Kutatóközpont, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája.”