Az EU erősítené a kiberbiztonságot

Néhány éves tesztidőszak után mérlegelik azt, hogy kötelezővé teszik-e a tagállamok számára bizonyos szabványok alkalmazását.

Tegnap igazi „digitális nap” volt az EU-ban. Az elfogadott határozatok közül az egyik, hogy március 12-én, kedden az Európai Parlament (EP) a kiberbiztonsági jogszabályról szavazott, amelynek célja, hogy hatékonyabban küzdjön a növekvő kibertámadások ellen, hogy megerősítse az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség szerepét, és létrehozzon egy közös kiberbiztonsági tanúsítási rendszert – írják a hivatalos közleményben.

„Két fontos feladatunk van. Az egyik azokhoz a mindennapi életünket is befolyásoló szolgáltatásokhoz kapcsolódik, mint az elektromos, a víz, vagy a kommunikációs hálózatok. Ezeket ugyanis egyre nagyobb mértékben érik kibertámadások. A másik a „Dolgok internetéhez” kapcsolódik, és az egyre több eszközhöz, ezzel párhuzamosan pedig a felhasználók bizalmatlanságához az eszközökben” - nyilatkozta Angelika Niebler jelentéstevő.

Hirdetés

Támogatás, együttműködés, információ

Az új szabályoknak köszönhetően az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség több emberi és pénzügyi erőforrást kap majd, a tagállamok közötti kiberbiztonsági együttműködés pedig intenzívebbé válik. Szerte Európában szabványosított tanúsítványokat bocsájtanak ki az informatikai eszközökre, amely kezdetben önkéntes alapon működik majd. Az Európai Bizottságnak (EB) 2023-ra fel kell mérnie, hogy az önkéntes rendszert kötelezővé kell-e tenni.

Kiberbiztonság - EU
[+]

A megfelelő tájékoztatás is segíthet abban, hogy a felhasználók maguk is odafigyeljenek a védelmükre, miközben ezeket az eszközöket használják – vélik az előterjesztők. A legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint az európaiak 87 százaléka a kibertámadások megnövekedett számára komoly problémaként tekint, amely igazi kihívást jelent az EU belső védelmi rendszerének. A legtöbben azért is aggódnak, hogy maguk is áldozatokká válnak. Az új szabályoknak köszönhetően a felhasználók ajánlásokat kapnak a biztonsági beállításokra, az eszközök védelmére, és az elérhető frissítésekre, illetve azok gyenge pontjaira vonatkozóan.

„A 2017-es WannaCry kibertámadás, amely több mint 200 ezer számítógépet fertőzött meg EU szerte, megmutatta, hogy szükség van új közös kezdeményezésekre, amelyek segítségével növelhetjük a kiberbiztonságot – mondta el Angelika Niebler. – A kiberbiztonsági jogszabállyal lefektettük ennek az alapjait. Európa így hamarosan élen járhat a kiberbiztonság megőrzésében.”

Azóta történt

Előzmények