A NATO-szervezeteket és -parancsnokságokat több százezer kibertámadás éri havonta, amelyekből átlagosan 200 eset komoly, ezek többségénél pedig nagy kihívás a támadó beazonosítása – mondta Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az M1 aktuális csatornán pénteken. A Magyar Honvédségnek is lesz egy kiberpaparncsnoksága, amelyet már szerveznek.
A kétnapos NATO-csúcson a tagállamok arról döntöttek, hogy a helyzet kezelésére a szervezet európai főparancsnokságán létrehoznak egy műveleti központot, amely a tagállamok kibervédelmi rendszereinek bevonásával működik majd – fűzte hozzá.
Szenes Zoltán elmondta: az Amerikai Egyesült Államok, Dánia és Nagy-Britannia felajánlotta nemcsak védő, hanem támadó kiberrendszereit is arra az esetre, ha hatályba lépne a 2016-ban Varsóban elfogadott ötös cikkely, amely szerint ha NATO valamelyik tagállamát kibertámadás éri, úgy értékelik, mintha az egész NATO-t érte volna támadás.
