Kína első marsjárója magyar idő szerint 2021. május 15-én, 1:18-kor biztonságban leérkezett a bolygó felszínére és megkezdte az adatok sugárzását – írta meg a Kínai Űrügynökség (China National Space Administration, CNSA) beszámolója alapján az urvilag.hu. Ezzel a Szovjetunió és az Egyesült Államok után harmadikként Kínának sikerült sima leszállást végrehajtani űreszközzel a Marson.
A Tienven-1 űrszonda február 10-én érkezett meg a vörös bolygóhoz és állt pályára körülötte. Azóta feltérképezték vele a rover tervezett leszállóhelyét, és az előzetes terveknek megfelelően most májusban tettek kísérletet a Csuzsong marsjármű lejuttatására.
A landolás előtt mintegy 3 órával vált el a leszállóegység a pályán maradó egységtől. A légkörbe a felszín felett kb. 125 km-es magasságban lépett be, 4800 m/s körüli sebességgel. A hővédelemmel ellátott modult kezdetben a légellenállás fékezte 460 m/s-ig. Ahogyan azt a Marsra küldött amerikai szondáknál is megszokhattuk, ezután ejtőernyős fékezés következett. A kezdetben még szuperszonikus sebesség tovább csökkent, majd az ejtőernyő és a hővédő pajzs levált, és az utolsó fázisban fékező hajtóművek léptek működésbe. A sima leszállás a Mars északi féltekéjén, az Utopia-síkság (Utopia Planitia) területén történt. A mintegy 9 percen át tartó műveletsor volt a Tienven-1 küldetés legkockázatosabb része.
Képek egyelőre még nem érkeztek a helyszínről. Ha továbbra is minden a tervek szerint halad, a 240 kg tömegű, 1,8 m magas, hat keréken guruló Csuzsong rover egy rámpán gördül majd le a leszállóegység tetejéről, hogy tudományos műszereivel megkezdje a környék kutatását. A napelemes energiaellátással működő marsjáró remélt működési élettartama legalább 90 nap. Rádióadását a Tienven-1 orbiter közvetítésével juttatja el a Földre. A Csuzsong felszerelése a kamerákon túl a felszín alatti rétegek és a jég kutatására szolgáló radarból, a felszíni kőzet összetételét és a mágneses teret vizsgáló műszerekből áll. Helyet kapott még rajta egy időjárási mérőállomás is.
A kínai marsjáró műszereinek elkészítésében fontos európai együttműködő partnerek is részt vettek. A francia IRAP (Institut de Recherche en Astrophysique et Planétologie) kutatói dolgoztak például a lézeres spektroszkópon, amellyel a kőzetek összetételét tudják elemezni. A lézersugárral gombostűfejnyi területen elpárologtatott anyag összetevőinek színképi jellemzői alapján következtetnek a kőzetet alkotó kémiai elemekre. Mivel ugyanez a francia kutatóintézet a NASA most is a Marson dolgozó Curiosity és Perseverance marsjáróinak a tudományos programjába is bekapcsolódott, talán lehetőség lesz a mérések összehasonlítására. A közvetlen kínai–amerikai együttműködést ugyanakkor az amerikai törvények tiltják.
