Mint a közleményben írják, a páratlan gazdagságú, Európában egyedülálló szegedi informatikatörténeti gyűjtemény munkatársai a járványhelyzet miatti kényszerű zárvatartás alatt állították össze a hazai távközlés történetét feldolgozó – laikusoknak és szakértőknek egyaránt számos érdekességet kínáló – Telefónia 1890-1980 című tárlatot.

Puskás Ferenc 1879 júliusában, a budapesti Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utca 17. szám alatt mutatta be először a telefont, amely emeleti lakása és a földszint között biztosított összeköttetést. Később szintén ő helyezte üzembe hazánkban az első telefonközpontot, mely 1881. május 1-jén nyílt meg Budapesten, a Fürdő utca 10. számú ház III. emeletén (ma V., József Attila utca 14.), 50 előfizetővel, akik éves előfizetői díjként 180 forintot fizettek a telefon használatáért (ez mai árfolyamon számolva hozzávetőleg 650-700 ezer forint).

A kiállításon a fejlődés további, kevésbé ismert hazai reprezentánsai is bemutatásra kerülnek:

• a Kiss-féle kékíró távírógép (1889)

• a CB 35 „kurblis” telefonkészülék (1937)

• egy 50 vonalas, kézi kezelésű telefonközpont (1950)

• egy ARK-511 crossbar telefonközpont (1970-es évek)

• az ER 256 első hazai tároltprogram-vezérlésű központ (1989)

A tárlaton a tárgyak egy része kézzelfoghatóvá válik: a látogatók működés közben is szemügyre vehetik és kipróbálhatják őket. A kiállított darabokat egyébként több múzeumból, magángyűjteményből válogatták össze.

A Telefónia 1890-1980 kiállítás 2021. május 15-től látogatható a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában (6722 Szeged, Kálvária sugárút 23.), védettségi igazolvány felmutatásával (kiskorúak esetében kísérő lehet a védettségi igazolvánnyal rendelkező szülő, pedagógus, szakkörvezető, csoportvezető).

A látogatóknak a Informatika Történeti Kiállítás szakképzett múzeumpedagógusai segítenek a berendezések bemutatásában, működtetésében.

A kiállítás a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Szent-Györgyi Albert Agora szervezésében valósult meg.