Az NVIDIA még az előző év őszén jelentette be, hogy 40 milliárd dollárért megveszik az ARM-ot. Az akvizícióra végrehajtására eredetileg 18 hónapot számoltak, de egyre biztosabb, hogy ennyi nem lesz elég, ugyanis az érintett hatóságok mélyebben is vizsgálják az üzletet.
A Reuters riportja szerint az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy nemzetbiztonsági szempontból is feltérképezi a lehetséges hatásokat. A vizsgálatot az Egyesült Királyság versenyhatósága, azaz a CMA (Competition and Markets Authority) végzi el, amely korábban elkezdte már a felvásárlás kiértékelését a piaci verseny tekintetében.
A folyamat egy ilyen komoly üzletnél nem tekinthető egyedinek, továbbá nagyjából az elején sejthető volt, hogy a brit és a kínai hatóságokkal lesz igazán problémája az NVIDIA-nak. Az Egyesült Királyság számára ez azért fontos kérdés, mert az ARM ugyan japán tulajdonban van, de a székhelye még mindig a szigetországon belül található, illetve arról is a Downing Streeten döntenek, hogy ki férhet hozzá az ARM technológiáihoz.
A britek minden bizonnyal szeretnék, ha az ARM feletti hatalmuk megmaradna, ugyanis két nemzetbiztonsági kockázat merülhet fel a felvásárlással. Az egyik a munkahelyek helyzete. Ezek viszonylag egyszerűen megőrizhetők, ugyanis az NVIDIA szóban már többször kijelentette, hogy az ARM székhelye a szigetországban maradna, vagyis egyszerűen csak kell egy írásos egyezmény, és a zöldek nem is gondolhatnák meg magukat a későbbiekben.
A nehezebbik ügynek az exportszabályozás helyzete tekinthető. A britek legfőbb kérdése itt az lehet, hogy ha az új generációs ARM dizájnok kapnak NVIDIA-tól származó technológiákat, akkor azt az Egyesült Államok felhasználhatja-e "fegyverként" a globális kereskedelmi tárgyalásaik során. Ez már egy sokkal nehezebben rendezhető tényező, mivel az Egyesült Királyság az ARM eladásának jóváhagyásával lemond a technológiai előnyéről. Itt több megoldási lehetőség adódik. Egyrészt a britek feltételekhez köthetik az akvizíció létrejöttét, és ezek között lehet olyan is, hogy az ARM-ba az NVIDIA nem viheti be a saját technológiáit, így pedig ARM-mal kapcsolatos exportszabályozásról továbbra sem dönthetnének a Fehér Házban. Ez ugyan tökéletesen megoldaná az Egyesült Királyság problémáját, de üzletileg igen életszerűtlennek számít egy olyan cég felé, amely 40 milliárd dollárt kifizet.
A briteknek a technológiához való hozzáférést valószínűleg máshogy kell megoldani, és ebbe be kell vonni az Egyesült Államokat is. Elméletben van lehetőség olyan egyezményt kötni, amelyben az Egyesült Királyság garanciát kapna az ARM-hoz kapcsolódó NVIDIA technológiák korlátlan használatára. Ez is megoldaná a fenti kérdéseket, hiszen ha az USA "fegyverként" is akarja használni az ARM-ot, akkor azt technikailag megtehetik, de nem a britek ellen. Ez jelentősen csökkentené az ARM eladásával járó nemzetbiztonsági kockázatot, a gond az, hogy a szóban forgó országoknak egymással kellene megegyezniük erről, és ez elhúzódó tárgyalásokat eredményezhet. Utóbbi se az ARM-nak, se az NVIDIA-nak nem jó, mivel az akvizíció befejezése a tervekhez képest hónapokat, rosszabb esetben éveket csúszhat.
A fentieken túlmenően még ott van a kínai engedély megszerzése is, ráadásul a keleti nagyhatalom viszonya az USA-val jelenleg nem túl baráti, vagyis bizonyos, hogy vizsgálni fogják az akvizíciót nemzetbiztonsági hatását. Egyelőre azonban az lehet a fontos, hogy a britek rábólintsanak az üzletre.
