A Wall Street Journal riportja szerint az Intel új felvásárlási célponttal folytat megbeszéléseket. A Santa Clara-i óriáscég nemrég a SiFive-val szemezett, most pedig a GlobalFoundries került terítékre, amely bérgyártóért a hírek szerint 30 milliárd dollárt is hajlandók lennének fizetni.

Az egész híresztelés alapját valószínűleg az IDM 2.0 adja. Ez az eredeti Integrated Device Manufacturing modell kiterjesztése, ami az Intel működésének lényege. Mint ismeretes a vállalat nemcsak a lapkák tervezéséről, de a legyártásáról is önmagának gondoskodik. A 2.0-s modell ezt kiegészíti a terjeszkedéssel, aminek egyik kritikus iránya, hogy az Intel is bérgyártóvá válik. Ehhez viszont szabad gyártókapacitás kell, és utóbbiban tudna segíteni a GlobalFoundries, amely ugyan nem kínál élvonalbeli gyártástechnológiákat, legalábbis olyat nem, amit a TSMC és a Samsung biztosítani tud, de bizonyos igények kielégítésére nagyon is jó alternatívának számítanak.

A fentiekben azért is lehet ráció, mert a SiFive és a GlobalFoundries nagyon is jól kiegészíti egymást. Előbbi cég számos, beágyazott rendszerek piacára igazán alkalmas IP-t kínál, míg utóbbi az elmúlt időszakban az egzotikusabb, FD-SOI eljárás felé menetel, és ennek fő célpontjának pont a beágyazott rendszerek számítanak.

A kérdés leginkább az, hogy a fenti két cég felvásárlása megér-e 32 milliárd dollárt, amely összeg akár emelkedhet is. A problémát az adja, hogy ennek a pénznek a kiadása közel sem garancia semmire, hiszen klasszikus értelemben nem piacvezetőket venne az Intel. Viszont a jelenlegi piaci viszonyokat figyelembe véve mindenképpen erőteljesen terjeszkedniük kell, hogy finanszírozni tudják a modernebb gyártástechnológiákra való átállás költségeit. Ezért pedig ma már jelentős kockázatokat is fel kell vállalniuk, nagyrészt annak a temérdek hibás döntésnek köszönhetően, amelyet az előző évek során meghoztak.