Az NVIDIA még az előző év őszén jelentette be, hogy 40 milliárd dollárért megveszik az ARM-ot, de a versenyhatóságok – érthető módon – alaposan elemzik az akvizícióval járó változásokat, így az ennek végrehajtására eredetileg tervezett 18 hónap valószínűleg nem lesz elég.
Persze a britek és az EU versenyhatósága jóval kisebb falat annál, ami Kínában vár a két cégre, ugyanis olyan furcsa dolgok történnek az ARM China körül, amivel talán még az NVIDIA és az ARM sem számolt.
Az ARM China a kínai Szilícium-völgyként is emlegetett Sencsenben található, és felfogható egy önállóan működő divíziónak, amely persze részben az ARM tulajdona. Azért csak részben, mert a SoftBank 2018-ban megegyezett Kínával arról, hogy a kínai igényeket egy közösen birtokolt vegyesvállalaton keresztül elégítik ki. Ennek 49%-át birtokolja a Softbank az ARM-on keresztül az 51%-a viszont Kínáé.
Az ARM China alapvetően rendelkezik az ARM bizonyos szellemi tulajdonaival, és önálló döntéseket is hozhatnak a kínai ügyfelek felé. A koncepció itt egyértelműen az volt, hogy a kínai cégek licencelik, amire szükségük van, és mindezt csupán az ARM China közreműködésével is megtehetik.
A probléma ott kezdődött, hogy Allen Wu, az ARM China korábban hivatalos, míg manapság nem hivatalos elnök-vezérigazgatója igen furcsa módon üzletelt. Az említett szakember egy Alphatecture nevű, kínai befektetési alapnak is a tulajdonosa, és az ARM potenciális kínai ügyfeleinek olcsóbb licenceket kínált, ha vállalták, hogy a befektetési alapján keresztül támogatnak feltörekvő cégeket.
A Softbank által birtokolt ARM-nak ez egyáltalán nem tetszett, így nemrég megpróbálkoztak Allen Wu félreállításával, de ezt máig nem sikerült kivitelezni, miután az ARM China már nem hivatalos elnök-vezérigazgatója beperelte az általa korábban hivatalosan is vezetett céget, vagyis gyakorlatilag saját magát, amivel jogellenesnek nyilvánította a vezérigazgatói felmentését. Ezzel egyelőre sikerült mentenie a helyzetét, és mostanra minden olyan embert el is küldött a cégtől, aki nem értett egyet a vezetői pozíciójával, az ARM-ot pedig akadályozza abban, hogy közvetlenül kommunikáljanak a kínai partnerekkel.
A belháború hatására az ARM felfüggesztette az új IP-k átadását az ARM China számára, így – Dylan Patel riportja alapján – az utóbbi cég az ARMv9 architektúrához már nem fér hozzá, és gyakorlatilag a Cortex-A77 a legfrissebb dizájn, amit licencelhetnek.
(forrás: Dylan Patel SemiAnalysis) [+]
Ettől azonban Allen Wu nem hátrált meg, ugyanis itt jön képbe az az Alphatecture nevű befektetési alap, amibe számos kínai partner öntötte a pénzt, hogy olcsóbban jussanak ARM licencekhez. És ennek eredménye, hogy már készülnek egy XPU jelzésű termékcsaláddal, amelyben AI gyorsítókat, processzormagokat, ISP-ket, illetve biztonsági és grafikus processzorokat kínálnak majd. Ennek a lényege az, hogy ha az ARM-ot meg is veszi az NVIDIA, és bekövetkezne az is, hogy átköltöztetnék a székhelyet az USA-ba, akkor sincs gond, mert már birtokolnak mindent, amivel teljes mértékben helyettesíthetik az ARM-ot, ráadásul még a szoftvereket sem kell újraírni. Effektíve az ARM-ra rá sem kell nézniük.
Az egész probléma abból ered, hogy a Softbank anno belement az ARM China létrehozásába, méghozzá kisebbségi tulajdonrész mellett. Ezzel gyakorlatilag rendkívül kis kontrollt hagytak maguknak, és valószínűleg nem is gondoltak arra, hogy az ARM China választott vezetője a háttérben az ARM IP-k "eltulajdonításán" dolgozik. Minden bizonnyal az NVIDIA általi felvásárlás bejelentése volt egyfajta katalizátor, ami miatt értékessé vált az a "munka", amit Allen Wu elvégzett, és onnantól kezdve valószínűleg Kína támogatását is élvezhette.
Mindez azért jelent gondot, mert az Alphatecture által támogatott érintetteken keresztül Kína teljesen működőképes lehet a meglévő, korábban ARM IP-k birtoklásával, méghozzá a brit tervezőcég nélkül. Emiatt is fontos valamilyen egyezség nyélbe ütése. Az ARM elméletben fel tudná kínálni a még nem biztosított IP-ket az ARM China számára, de biztosan nem olyan formában, ahogy korábban tették. Jelen formában kiemelten fontos lenne az ARM China tulajdonosi hátterének teljes felülvizsgálata. Kérdés, hogy Kína erre hajlandó-e, és ha nem, akkor az NVIDIA-nak kell-e az ARM úgy, hogy a teljes kínai piacnak potenciálissal lőttek.
A jogi lehetőségek sem feltétlenül lehetnek kedvezők. Az valószínű, hogy Allen Wu némelyik lépése nem igazán kompatibilis az üzleti etikával, de kérdéses, hogy ezek a szerződések jogilag mennyire támadhatók, pláne Kínán belül.
