6p

Világszerte óriási siker a franchise legújabb része, a Pókember: Nincs hazaút, amely a december 17-i premiert követően a 2021-es év legnagyobb bevételét produkáló filmje lett, és az amerikai bevételi örökranglistán is pillanatok alatt top 10-be került. A siker ellenére a szakértők szerint a forradalmi változások már beindultak, és akárcsak a Pókembernek a szakmának sincs visszaút.

A filmiparnak is betett a járvány

A 2020-ban kitört koronavírus járvány sok más szektorhoz hasonlóan a filmipar számára is óriási kihívást jelentett, több szempontból is. Egyrészt a járvány első hullámában bezártak a mozik, de a későbbiekben is voltak olyan országok, ahol korlátozásokat vezettek be. Miután 2021-ben tömeges lett az átoltottság a nyugati világban, az általános korlátozások helyett legfeljebb csak az oltatlanokat rekesztették ki a mozikból.

Nem csak az értékesítés, de a filmgyártási oldalon szűk keresztmetszetek. Előbb teljesen leáll a produkciók gyártása, majd nagyon komoly szervezést és egészségügyi stábot igényelt a forgatás. Már csak azért is, mert nagyon sok országban ugyan normalizálódott a polgárok élete, de a beutazási korlátozásokat fenntartották. Az Egyesült Államok például csak tavaly év végén nyitotta ki a határait.

Ez az egyes stúdiókat eltérő stratégiára sarkalta annak függvényében, hogy a film kapcsán milyen várakozásaik voltak és milyen egyéb platformok álltak a vállalat rendelkezésére. A potenciális kasszasikerek esetén jellemzően inkább a filmek bemutatójának folyamatos tologatásával próbálkoztak, ilyen volt például a legutóbbi James Bond mozi, amelynek premierje az eredeti tervekhez képest egy évnél is többet csúszott.

A legújabb Pókember film jegyeladásai a járvány előtti időszakot idézték (Forrás: Sony Pictures)
A legújabb Pókember film jegyeladásai a járvány előtti időszakot idézték (Forrás: Sony Pictures)

A Fekete Özvegy lett a kísérleti nyúl

Voltak emellett úgynevezett hibrid megoldások is, amikor a mozis premierrel egyidőben fizetős streamingszolgáltatás keretében is elérhetővé tettek filmeket. A Disney filmstúdió a mozikban és az Disney+ streamingszolgáltatásán egyidejűleg mutatta be 2021-ben például Fekete Özvegy című filmet is, amelynél eredetileg 2020 májusi premiert terveztek. A párhuzamos, mozis és streaming bemutató az első héten remek számokat hozott, hiszen a két platformon elért bevétel ennyi idő túlszárnyalta a produkció 200 millió dolláros költségvetését. Ezt követően azonban a mozis bevételek a vártnál gyengébben alakultak, a streamingen jövő számokat pedig nem közölték, így érkeztek olyan kommentárok, amely a modell bukásáról szóltak. Ezek azonban nem vették azt figyelembe, hogy a mozikat üzemeltető vállalkozásoknak komoly részesedés jár a jegybevételekből, míg, ha egy cég saját platformmal rendelkezik (a Warner ott az HBO Max, a Disney pedig a Disney+), akkor a streamingen érkező összes bevétel náluk csapódik le.

Éppen ezért komoly polémia alakult ki a Fekete Özvegy bemutatóját követően a filmipar jövőjéről. A Disney ugyan eredetileg azt kommunikálta, hogy az egyidejű bemutatót a pandémiára való tekintettel „kivételes, egyéves tervnek" szánja. Számos szakértő viszont azon az állásponton volt, hogy ezt követően aligha áll majd vissza a járvány előtti állapot, miszerint a filmeket a mozik több hónapig forgalmazzák, és csak fél-egy évvel a premier után teszik őket elérhetővé más platformokon.

Egy lépés előnyt kapnak a mozik

A mozivállalatok érdeke persze az, hogy minél hosszabb legyen az az időszak, amikor csak náluk lehet megtekinteni az új filmeket, hiszen nekik ebből és ehhez köthetően származnak a bevételeik. A jegyekből befolyó pénzek ugyanis az egyéb, például vendéglátásból származó forgalmat is erősen determinálják, magyarul, ha sok néző van, akkor a popcornból is többet vesznek. Így az utóbbi időben a filmstúdiók és a mozikat üzemeltető társaságok közötti tárgyalások sarokpontja ez lett.

Tavaly a legnagyobb amerikai mozihálózatot működtető társaság, az AMC például komoly sikerként tálalta, hogy a Warner esetében a 2022-es bemutatókra sikerült 45 napos exkluzivitást kapniuk. Az AMC képviselői akkor azt jelezték, hogy több más filmgyártóval is egyezségre jutottak: a Universal munkái 17, a Disney és a Paramount filmjei pedig 45 napos színházi kizárólagosságot kaphatnak.

Reményeik szerint ezeknek az egyezségeknek köszönhetően a mozik stabilizálhatják a helyzetüket. Rájuk is férne mindez, hiszen 2020-ban tragikus évet zártak, de még a tavalyi számok is óriási problémákról árulkodnak. 21-ben ugyanis a jegybevételek 60 százalékkal maradtak el a járvány előtti szinttől.

Nem véletlen, hogy egyes elemzők úgy vélik, a mostani működési modell rövid időn belül változni fog, és a folyamatok logikusan oda vezetnek, hogy a filmgyártók kezébe kerülnek majd a mozik is. Ezzel persze a filmipar problémái nem oldódnának meg varázsütésre, de az amerikai piacon egy időre konszolidálódna a helyzet.

A stúdiókat két kérdés is komoly nyomaszthat mostanában, az egyik az amerikai-kínai konfliktus. Emiatt ugyanis Peking számos korlátozást vezetett be, amelyek egyik kárvallottja Hollywood, annak ellenére, hogy a stúdiókat gyakran vádolják azzal, hogy elvtelenül akarnak megfelelni a kínai cenzúrának. Több emlékezetes eset is volt, amikor például színészeket büntettek azért, mert a kínai vezetést és az emberi jogok sárba tiprását kritizálták. A legújabb Pókember film például az elsöprő amerikai siker ellenére globálisan azért teljesít kicsit halványabban, mert Kínában egy helyi blockbustert preferáltak, amely a koreai háború idején arról szól, hogy a kínai kommunista harcosok hogyan győzték le az amerikai katonákat…

Hollywood számára a másik nagy kihívás a fiatal korosztály elérése. Igaz, ezzel rajtuk kívül sokan mások is küzdenek, de a filmgyártók számára létkérdés, hogy a TikTok, a Twitch, a Twitter és a YouTube helyett moziban, vagy legalább az általuk üzemeltett online platformokon töltsék az időt a tizenévesek és a korai húszasok. A járvány előtt ugyan a különböző szuperhős filmek, legyen szó a Marvel vagy a DC univerzum figuráiról ezt a problémát úgy tűnt, hogy némileg elfedte, hiszen ezekre a filmekre ők is vevők voltak, ám sokan megkérdőjelezik, hogy a két tucatnyi ilyen alkotás után fenntartható-e még évekig a fiatalok érdeklődése. Mindez a szakértők szerint annak ellenére is fennáll, hogy a „Pókember: Nincs hazaút” azt igazolja, egyelőre nem untak még rá erre a kategóriára a nézők.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!