Tavaly is majdnem annyian haltak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben

Összességében továbbra is romló tendenciát mutatnak a kórházi fertőzésekről megjelent adatok, közölte gyorselemzésében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A 2018-as összefoglaló jelentés hétfőn jelent meg. A TASZ  blogján az olvasható, hogy bár a jelen a jelentés valamelyest érthetőbb, mint a korábbi években, de az még mindig a szakmának, és nem a nagyközönségnek készült.  

A fontosabb megállapítások: 

• Az antibiotikumoknak ellenálló multirezisztens baktériumok által okozott fertőzések száma meredeken emelkedik. Míg 2013-ban 10 000 betegre 19,3 multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés jutott, addig 2018-ban 28,1, vagyis az arány nagyot romlott. Összesen 5442 eset fordult elő. Ez 500-zal több, mint 2017-ben. 2018-ban 206 haláleset történt. A fertőzést leggyakrabban katéter használatával idézik elő. A megbetegedettek átlagéletkora 67 év. A túlnyomó többség (41%) a belgyógyászaton betegszik meg, majd a sebészet és az intenzív ellátás következik.

• A clostridium difficile nevű kórokozó által kiváltott bélfertőzés aránya pár évvel ezelőtt csökkenő tendenciát mutatott, de 2016-tól újra emelkedik. 2017-ben 27,4, 2018-ban 28,1 eset jutott 10 000 betegre. 2018-ban 5549 esetet diagnosztizáltak, ami mintegy százzal több, mint 2017-ben. A betegek átlagéletkora 73 év volt. Mivel itt is kevesebb beteget láttak el 2018-ban, mint 2017-ben, az arány ebben az esetben is rosszabb. 249 esetben erősítették meg, hogy a halált a clostridium okozta.
• Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések (vérmérgezések) aránya óriásit ugrott: míg 2017-ben 18,2 jutott 10 000 betegre, addig 2018-ban 21,2. Ez összesen 4060 fertőzést jelent. 86 esetben erősítették meg, hogy a halált a vérmérgezés okozta. A betegek 61,5%-a férfi, 38,5%-a nő, az átlagéletkor 61 év volt.
• A kórházi fertőzések elleni védekezésről jó képet ad, hogy mennyi alkoholos kézfertőtlenítőt használnak. Bár ez a szám folyamatosan emelkedik, még mindig messze elmarad az EU átlagától: 2017-ben 8,39, 2018-ban pedig 9,51 litert használtak 10 000 ápolási napra vetítve. Az EU-ban ugyanez a mutató már 2015-ben is 24 liter volt.

Asbóth Márton, a TASZ jogásza azt írta: az ÁNTSZ és utódja, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) évek óta adós azzal, hogy érthető tájékoztatást nyújtson a közvélemény számára. Bár a mostani jelentés valamelyest átláthatóbb, abból még mindig nem lehet megtudni, hogy hányan fertőződtek és hányan haltak meg 2018-ban kórházi fertőzésben.

A TASZ szerint ha helyesen számolnak, akkor tavaly a fertőzések száma csak a három kötelezően jelentendő kategóriában 15 151 volt, a betegek közül 541-en meg is haltak. Ez a szám azonban csalóka lehet, mert azt feltételezi, hogy minden esetet megfelelően diagnosztizáltak, és a diagnosztizált eseteket be is jelentették. Mindez ráadásul nem is az összes fertőzési típust tükrözi, csak azokat, amiket minden kórháznak egyaránt kötelező jelentenie. Ezek mellett viszont van még egy csomó, amit a kórházak kötelezően választható rendszerben jelentenek. Ezekről a fertőzésekről tehát nincs országos adat, mert nem minden kórház közöl információkat, vagyis a tényleges adat jóval magasabb lehet. Tavaly összesen 567-en haltak meg az utakon, a TASZ szerint  a fentiek miatt a kórházi fertőzésben meghaltak száma meghaladhatja ezt az adatot