Magyarországon a legalacsonyabb az átlag-, és minimálbér a régióban, Csehország, Lengyelország és Szlovákia is elhúzott
A minimálbér és az átlagbér változatlanul itt a legalacsonyabb a régióban - írta a Népszava. Míg például az átlagbér a V4-es országok között között éllovas Csehországban 932 euró, itthon csak 701 euró. Hasonló a helyzet a minimálbérnél, amely Magyarországon 305, Lengyelországban 379, Szlovákiában 427, Csehországban pedig 432 euró. Akkor sem változik jelentősen a sorrend, ha egyes szakmák béreit vetjük össze: a járműgyártásban dolgozók magyarok átlagbére a legalacsonyabb, 1118 euró, a listavezető Csehországban 1398 eurót visznek haza az ágazatban.
A pedagógusok átlagbérével viszont sikerül elmozdulni a lista utolsó helyéről. Ha nem is sokkal, de Lengyelországban (655 euró) még a magyar tanároknál (709 euró) is rosszabb a pedagógusok bére. A mozdonyvezetők 1047 eurós átlagbérével második helyre kerül Magyarország – de még ezzel a „részsikerekkel” sem árt óvatosnak lenni. A térségben és a Nyugat-Európában jellemző bérek között ugyanis ma is szakadéknyi a különbség. Egy magyar vasúti mérnök például relatív jól keres itthon, 2017-ben legalábbis még biztosan többet vitt haza mint lengyel vagy cseh kollégája, csupán a szlovák munkatársainak volt nagyobb bére.
Ehhez képes egy Norvégiába költözött vasúti karbantartó mérnök ötször ennyit keres.
Mindezek miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) újra és újra előhozza megoldási javaslatát, amellyel az érdekvédők szerint el lehetne érni a hazai bérek színvonalának javulását, és így meg lehetne állítani a fiatal szakemberek nyugatra vándorlását. Egy a megoldási ötletek közül lengyel példa. Mint az Kordás László MASZSZ-elnök elmondta, Lengyelországban augusztus elsejétől a 26 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük, ami már komoly visszatartó erő lehet a külföldi munkavállaláson gondolkodóknak.
Kordás szerint Magyarországon is szükség lenne az adórendszer megváltoztatására, mert az egykulcsos szja is közrejátszik abban, hogy nemzetközi felmérések sorra hozzák ki az alacsony magyar életszínvonalat mutató adatokat.
A MASZSZ elnöke nem először szorgalmazza, hogy ismét vezessék be a többkulcsos rendszert, amiben a garantált bérminimum összegéig adó-visszatérítéssel vagy más módon nulla kulcsossá kellene tenni az elvonást minden jövedelmi kategóriában. Az ennél nagyobb bérek 500-600 ezer forintos összegig 9 százalékkal adóznának és csak e fölött maradna meg a 15 százalékos mostani adókulcs.
