Miért sorakozott a házőrség az ülésterem előtt a túlóravitánál?

2018.12.11. 15:24
Hétfőn sípolós, kiabálós, kitiltós lett a parlamenti ülés. Több ellenzéki politikus is fotókat tett ki arról, hogy mindeközben az országgyűlési őrség felsorakozott az ülésterem előtt. Szerintük Kövér már arra készült, hogy kivezetik az ellenzéki képviselőket. Most a vonatkozó szabályokkal tisztázzuk, miért is állhattak ott az őrség tagjai, és egyáltalán, milyen jogkörei vannak az őrségnek és a házelnöknek.

"Felsorakoztatták a kormányőröket a folyosón! Én egy türelmes ember vagyok, de ha egy fasiszta bábú is hozzám nyúl nem állok jót magamért!"

- ezt írta ki az MSZP-s Korózs Lajos a hétfői, balhésra sikeredett országgyűlési ülés felfokozott napján, amikor a parlament az úgynevezett túlóratörvényt tárgyalta, és amikor az ellenzék egy 2925 módosítós indítványcsomaggal meghekkelte volna a napot, de a Fidesz egy mozdulattal behúzta ezeket egyetlen szavazásba. A fenti Facebook-poszt egyébként mára annyiban módosult, hogy Kórozs végül javította a bábu szót, és kivette a fasiszta jelzőt. 

Kövér László felsorakoztatta a “köztársasági” őrezred embereit! Erőszakkal akarják kititlani az ellenzéket. Az Országgyűlés ma jobban hasonlít a hitleri hatalomátvétel Reichstagára, mint a fiatalon eltiport Magyar Köztársaság első parlamentjére, amiben még Orbánék is liberális báránybőrben tetszelegtek.
Kövér László felsorakoztatta a “köztársasági” őrezred embereit! Erőszakkal akarják kititlani az ellenzéket. Az Országgyűlés ma jobban hasonlít a hitleri hatalomátvétel Reichstagára, mint a fiatalon eltiport Magyar Köztársaság első parlamentjére, amiben még Orbánék is liberális báránybőrben tetszelegtek.
Fotó: Korózs Lajos / Facebook

Mondjuk utóbbi javítás már nem oszt, nem szoroz, mert pár órával korábban azzal a szöveggel tett ki fotót a parlamenti őrség tagjairól, hogy "(...) az Országgyűlés ma jobban hasonlít a hitleri hatalomátvétel Reichstagára, mint a fiatalon eltiport Magyar Köztársaság első parlamentjére, amiben még Orbánék is liberális báránybőrben tetszelegtek."

Ezután a b1-blogon meg is jelent egy írás, miszerint "nyilvánvalóan megfélemlítő célzattal" sorakoztatta fel Kövér a parlamenti őrséget az ülésterem körül", sőt, addig eljutottak a következtetések következtetésében, hogy Kövér "erőszakot helyezett kilátásba, ha az ellenzék nem fogadja el a törvénytelen eljárást". Csak azért írtam utóbbiról egyáltalán, mert ezt az írást is megosztotta a szocialista képviselő.

Korózs mellett a párbeszédes Szabó Tímea is azt írta ki a Facebookra, hogy úgy tűnik, Kövérék "arra készülnek, hogy kivezetik az ellenzéki képviselőket, amiért tiltakozunk a rabszolgatörvény ellen! Engem mar megfenyegetett Kövér, hogy kitilt. Ezek szerint ki is akar vitetni. Ráadásul a lépcső mögé bújtatták őket. Egyelőre további parancsra várnak."

De mi is az őrség feladata, és milyen jogkörei vannak?

Az Országgyűlés oldalán az országgyűlési őrségre vonatkozó összes dokumentum megtalálható: törvényi háttér, eszközbeszerzések részletesen, alapító okirat, és a legfrissebb, 2017-es házelnöki rendelkezés az őrség szervezeti és működési szabályzatáról. 

Az alapító okiratból kiderül, az őrség első számú feladatai közé tartozik az országgyűlés elnökének védelme mellett többek között a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok is. Az őrség pedig az országgyűlés elnökének közvetlen irányítása alatt álló fegyveres szerv.

A legfrissebb házszabályi rendelkezésekből kiderül, hogy feladatai ellátása közben az országgyűlési őr kényszerítő eszközként a testi kényszer mellett a bilincstől a sokkolóig sok mindent használhat, viszont

"a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során kényszerítő eszközként kizárólag testi kényszert alkalmazhat."

Hogy konkrétan az országgyűlési képviselőkkel szemben mit és mikor alkalmazhat, az a házelnök rendészeti jogköreinél található meg pontosabban. Ebből kiderül, hogy a szavazási és tárgyalási rend fenntartása érdekében az ülést levezető elnök 

"az Országgyűlési Őrséggel kivezetteti az ülésteremből az 50. § (2) bekezdése szerint kizárt képviselőt, ha a képviselő az ülést vezető elnök felszólítása ellenére sem hagyja el a termet."

És hogy mi ez az 50. § (2). bekezdése szerint kizárás? Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén

  • fizikai erőszakot alkalmazott
  • közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett, arra hívott fel
  • más kivezettetését akadályozta

Az ülésről kizárt - vagy felfüggesztett - képviselő pedig kizárás vagy a felfüggesztés idején nem léphet be az ülésterembe, amelynek végrehajtásáról szintén az őrség gondoskodik .

Az a képviselő akivel szemben az ülést vezető elnök rendészeti intézkedést alkalmazott, kifogást nyújthat be a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsághoz, amely nyolc napon belül kivizsgálja a kifogást, és vizsgálatának eredményéről jelentést tesz az Országgyűlésnek. Ezt a következő ülésen napirendre tűzik, és döntenek a megalapozottságról.

Sípolás, kiabálás miatt kell-e az őrség?

A kérdés azért vetődik fel, mivel a hétfői parlamenti ülésen a teremben pontosan ez zajlott, miközben a termen kívül felsorakoztatták az őrség tagjait. Nagyjából három oka lehet ennek így első ránézésre, és a fenti törvényi, házszabályi rendelkezések és lehetőségeket figyelembe véve:

  1. Kövér László tartott attól, hogy olyan feszültség gyülemlik fel az ellenzékben, hogy mondjuk Vadai Ágnes pörgőrúgással száll bele a házelnökbe, vagy ezzel fenyegeti őt meg, vagy erre buzdítja képviselőtársait, vagy esetleg, miután megtette és kitiltották, képviselőtársai akadályozni fogják az őrség tagjait abban, hogy kivezessék.
  2. A fentiek miatt tömegével kell kitiltani képviselőket, vagy az egy-két kitiltott képviselő kivezettetését egész frakciók akadályoznák testükkel.
  3. Valóban volt némi megfélemlítési szándék a házelnökben, tényleg azt akarta üzenni a maga stílusában az ellenzéki képviselőknek, hogy tudom, hogy nagyon fogtok hisztizni, de mindenkit elvitetek innen, aki nem nyugszik le.

Mivel hivatalosan az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti, így az is lehet, hogy egyszerűen csak összefutottak Kövérrel a folyosón, aki megemlítette, hogy lehet, lesz egy kis hacacáré odabent, amire a parancsnok tudta, hogy érdemes odavonultatni az őrséget. És bár az őrséget közvetlenül a parancsnok vezeti, a házszabályi rendelkezések ettől függetlenül a házelnöknek fenntartják a jogot, hogy közvetlenül, a parancsnok kikerülésével utasítsa az őrséget.

Az ülésterembe egyébként az őrség tagjai nem léphetnek be a házelnök engedélye - vagy felszólítása - nélkül, kivéve, ha a késlekedésük veszéllyel járna, például vészhelyzetekben, ami a szabályok szerint lehet akár "a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy elfogása" is.

Kérdéseinket természetesen elküldtük Kövér Lászlónak azzal kapcsolatban, hogy ki döntött arról, hogy ilyen nagy számban jelenlenek meg az ülésterem előtt az őrség tagjai, mi volt ennek az oka, illetve, hogy volt-e már arra példa, hogy az ülésterem előtt ilyen nagy számban várakoztak az őrség tagjai parlamenti ülés idején.