Megint nem lehet tudni reggel, ki lesz este az elnök

HUS 2964
2018.06.17. 07:58
Mesterházy Attila vagy Tóth Bertalan lesz az MSZP elnöke a következő két évben? Az MSZP vasárnap tisztújítást tart, és ahogy két évvel ezelőtt, most is bizonytalan ki örülhet a végén.

Az előző MSZP-tisztújításra kísértetiesen emlékeztető helyzet, hogy megint nem lehet tudni a kongresszus előtt, ki lesz a párt új elnöke. 2016-ban Tóbiás József és Molnár Gyula között zajlott a csata, és még a kongresszus helyszínén a küldötteket számolgató politikusok sem tudták biztosra mondani az eredményt.

Ezúttal Mesterházy Attila volt pártelnök és Tóth Bertalan frakcióvezető között zajlik a küzdelem, a bizonytalanságnak pedig több oka is van:

  • Az utolsó időszak becslései szerint nagyjából ugyanannyi biztos küldöttet és támogatót tudhattak maguk mögött.
  • Kérdés, hogy Kunhalmi Ágnes küldöttei végül kire voksolnak majd. Bár Kunhalmi nyíltan senkit nem támogatott, a kommunikációja arra utal (új utat az MSZP-nek), hogy nem a 2010-14 között elnökösködő Mesterházy felé akarja terelni a kongresszust.
  • Kérdés, hogy mennyire működik a protesztszavazás a pártban. Mesterházy elleni érv, hogy 2010 után 2014-ben is kétharmados vereségbe vitte a pártot, és a belső vezetési módszerei sok sérelmet okoztak. Tóth ellen szól viszont, hogy az elmúlt két éves frakcióvezetői tevékenysége finoman szólva sem hagyott mély nyomokat senkiben, ráadásul Puch László egykori pártpénztárnok emberének tartják, aki szintén elég sok ellenlábast szerzett az MSZP-ben az évtizedek alatt.

Öten indultak, ketten maradtak

Molnár Gyula és a teljes pártvezetés lemondása után az elmúlt hetekben öt politikus jelentkezett be az elnöki posztra. Aztán szép sorban léptek vissza a jelöltek: Szanyi Tibor és Bródy Gábor után csütörtökön Kunhalmi Ágnes is kiszállt a küzdelemből. Maradtak ketten

Tóth Bertalan, az egykori pécsi alpolgármester, aki 2016-ban, Tóbiás József távozása után lett az MSZP frakcióvezetője. Tóthot eleinte a pártban és a nyilvánosságban kevesen ismerték, de a pártbeli karrierjét olyan erős szocialista segítette, mint Puch László. A mostani elnökjelölti harcban viszont olyan ismertebb szocialisták támogatták, mint Molnár Zsolt, Ujhelyi István vagy az egykor Mesterházy mellett álló Harangozó Tamás.

Mesterházy Attilát – Tóthtal ellentétben – senkinek nem kell bemutatni párton belül és párton kívül sem. A volt pártelnök májusban tette nyilvánvalóvá, hogy újra vezetné az MSZP-t, és kritikusait azzal igyekezett leszerelni, hogy sokat tanult a korábbi elnöki időszakából. Mesterházy mögé felsorakoztak régi támogatói, például Szakács László és Gúr Nándor, és még az eleinte elnökségre pályázó Szanyi Tibor is hízelgően nyilatkozott róla. Mesterházy országjárása olyan jól sikerült, hogy a 2014-es kétharmados vereség ide vagy oda, komoly esélyessé lépett elő.

Kettejük programjáról az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján azt tudhattuk meg, hogy mindketten kinyitnák a pártot. Ám kérdés, hogy a gyakorlatban ez történne, hogyan tudnák megállítani az MSZP választásról választásra tartó erózióját, és mit kezdenének a párt tetemes adósságállományával úgy, hogy megint csökkent a rendelkezésre álló állami támogatás.

Elnökhelyettesi poszton is ugyanez a harc

A kongresszus nemcsak az elnököt, hanem a többi tisztségviselőt is megválasztja. A legegyszerűbb kérdésnek a választmányi elnöki poszt tűnik. Itt Kunhalmi Ágnes az egyetlen jelölt, a megválasztása tehát borítékolható. Kérdés, hogy a párt parlamentjeként működő választmány mennyire lesz a pártelnök és a pártelnökség ellensúlya. Függ ez persze attól is, ki lesz a pártelnök.

Nagy a küzdelem viszont az elnökhelyettesi poszton, ezért ketten indulnak

  • Szakács László volt országgyűlési képviselő és
  • Ujhelyi István EP-képviselő indul.

Kettejük harca leképezi a pártelnöki küzdelmet abból a szempontból, hogy Ujhelyi Tóthot támogatta az elmúlt hetekben, míg Szakács, aki Mesterházy kabinetfőnöke volt, a másik oldalon áll.

Az alelnöki posztért - amelyből hármat választanak - négyen indulnak:

  • Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő,
  • Hegyi Gyula, a Baloldali Tömörülés Platform elnöke,
  • Komjáthi Imre, a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület vezetője és
  • Szanyi Tibor európai parlamenti (EP-) képviselő méretteti meg magát.

Szanyi inkább Mesterházy támogatója, míg Komjáthi Tóth mellé állt.

Az országos elnökségi tagságra 20-an pályáznak. Az elnökség pedig 15 tagú lesz, tisztségénél fogva tagja az elnök, az elnökhelyettes, az alelnökök, valamint a parlamenti frakcióvezető. Ezért 9-10 főt választhatnak meg az elnökségbe.

Az MSZP kongresszusa mellettük megválasztja majd az országos etikai és egyeztető bizottság elnökét, a központi pénzügyi ellenőrző bizottság elnökét és tagjait, valamint az etikai és fegyelmi ügyek tanácsa elnökét és tagjait.