Tisztázunk néhány választási furcsaságot

image uploaded from ios
2018.04.11. 14:27
Nem minden csalás, ami annak látszik. Több esetben jogosnak tűnik a pártok, jelöltek követelése az újraszámolásért, ám sok furcsaság magyarázható azzal, hogy ilyen a szabályozás. Tíz problémakörre kerestük a magyarázatot.

Vasárnap éjszaka óta új nemzeti sport született: a szavazási adatok, jegyzőkönyvek vizsgálata, és ez alapján a választási csalás megsejtése. Nemcsak a Facebookot árasztották el a kétkedő posztok, hanem az ellenzéki pártok, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a DK vezetői is újraszámolást követelnek.

A kétkedés, a kifogás több esetben jogos, érthetetlen dolgokat is találhatunk a jegyzőkönyvekben. Ám ezzel együtt sok olyan összeesküvés-elmélet terjed, amelynek alapja, hogy a kitalálói, terjesztői nem ismerik a választási eljárási törvényt.

Összegyűjtöttük, milyen problémák merültek fel az elmúlt napokban, és ezekre mi lehet a magyarázat. Illetve melyek azok az ügyek, amelyeket újraszámolással, a jegyzőkönyvek és a szavazatok alapos vizsgálatával lehet csak tisztázni.

Az első tény, amit megállapíthatunk, hogy sokkal kevesebb lenne a háborgás és a félreértés, ha az ellenzéki pártok élnek a jogukkal, és minden szavazatszámláló bizottságba delegálnak két tagot. Így összességében többségben is lett volna az ellenzék minden bizottságban.

Nézzük tehát a problémákat és a lehetséges válaszokat.

1. Gyanús, hogy órákig nem közöltek adatot

Már vasárnap késő este csalást kiáltottak néhányan, hogy gyanús, hogy órákig nem ismerhettük meg a részeredményeket órákig. Aztán ránk zúdultak az adatok 60-70 százalékos feldolgozottsággal, miközben a szavazatszámlálók még be sem értek a hivatalokba.

Az NVI azért nem közölt adatokat, mert a törvény szerint nem lehetett. Meg kell várni, amíg az utolsó szavazó is leadja a voksát, márpedig az átjelentkezők nagy sora miatt ezt nem sokkal este 11 óra előtt történt meg.

Ami pedig a jegyzőkönyvek hitelességét illeti: a szavazatszámláló bizottságok (szszb) jegyzőkönyvvezetőinek első dolga, hogy telefonon bediktálja, innovatívabb helyeken maga rögzíti a rendszerben az előzetes eredményeket, amelyeket aztán a hivatalban a papíralapú jegyzőkönyvvel (ezt minden bizottsági tag aláírja) összevetik. Az esetleges eltéréseket pedig javítják.

2. Kevesebben szavaztak hétkor, mint fél hétkor

A másik vasárnap esti félreértés az volt, hogyan lett kevesebb a szavazó a végén, mint a 18:30-as részvételi adatnál jelezték. Két dolog is magyarázza az eltérést. az egyik, hogy a napközbeni adatok hangsúlyozottan tájékoztató jellegűek. Azokat az szszb egyik tagjának vagy a jegyzőkönyvvezetőnek a strigulázása alapján jelentik a választási irodák. A végleges részvételi adatok viszont szigorúan a névjegyzékek alapján készülnek. Elképzelhető, hogy napközben nem pontosan striguláztak az szszb-kben, ezért az eltérés.

De még fontosabb, hogy még nincsen végleges részvételi adatunk. A 106 választókerületben ugyanis még nem bontottak fel 106 szavazókört. Ide érkezenek a külföldi szavazatok és az átjelentkezők voksai - ez még több százezer szavazat, alsó hangon 200-250 ezer. Ezeket még nem tüntették fel az összessített választókerületi jegyzőkönyvekben, hiszen még nem töltötték ki a nem számolt szavazókörök jegyzőkönyveit.

3. Miért nulla az átjelentkezők és a külföldön szavazók száma?

Több olvasói is értetlenkedik amitt, hogy külföldön szavazott, a választókerületénél mégis nulla a külföldön szavazók száma. Az előző, 2-es pontban a magyarázat: még nem számolták meg ezeket a szavazatokat, majd csak szombaton, így csak ezután kerülhet az összesített jegyzőkönyvbe.

4. Miért nem láthatóak a régebbi adatok?

Ez valóban nehezen magyarázható probléma. Az NVI honlapja, a www.valasztas.hu vasárnap délelőtt omlott össze, így az NVI a régebbi, lebutított szerverét állította vissza. Állítólag a hétvégére sikerült kiküszöbölni a hibát, és elérhetőek lesznek a régebbi adatok. Azt azonban majd meg kell magyaráznia, hogy a sok milliárdért fejlesztett rendszer hogy omolhatott össze élesben.

5. Rajta maradt a visszalépett jelölt neve a szavazólapon

Több ezzel kapcsolatos kifogást jeleztek az olvasók.

  • Ez történt például a budapesti 1-es számú választókerületben. A 444 olvasójának fotóján látszik, hogy az utolsó pillanatokban visszalépett momentumos Fekete-Győr András és az MSZP-P-s V. Naszályi Márta neve is rajta maradt a szavazólapon.
  • Egyik olvasónk Rómában szavazott, amikor feltűnt neki, hogy a Pest 2. (Budakeszi) választókerületre vonatkozó szavazólapon nem húzták ki a momentumos Szemző Áront, bár ő visszalépett Szél Bernadett javára.
  • Az utolsó pillanatban lépett vissza az MSZP-s Harangozó Tamás az LMP-s Hadházy Ákos javára, de az átjelentkezőknek adott lapokon sok helyen nem húzták le Harangozó Tamás nevét a listáról.
  • Pest megye 04. számú választókerületében, Vácon a 009. számú szavazókörben történt, hogy bár Jakab Zoltán (Együtt) visszalépett a választás előtt az LMP-s Matkovich Ilona javára, a szavazólapon nem volt áthúzva a neve. Jakab Zoltán 600 körüli szavazatot ért el úgy, hogy valójában nem is indult.

Az NVI erre csak annyit mondott az Indexnek, hogy: "aki olyan jelöltre szavazott, aki végül visszalépett, az a szavazat érvénytelen. Arról, hogy néhány esetben miért nem történtek meg pontosan a lehúzások, az illetékes helyi választási iroda tud felvilágosítást adni."

6. Nagyon magas a szavazókörökben az érvénytelen szavazatok aránya

Hetven olyan szavazókört találtunk, ahol a listára érkezett szavazatok legalább 10 százaléka érvénytelen lett. Ebből 17 szavazókörben 20% feletti az érvénytelen listás szavazatok aránya, és 5 olyan is akad, ahol 30% feletti. Valamiért ez szinte csak listán fordul elő, egyéniben sokkal ritkábban (mindössze 18 szavazókörben 10% feletti az arány), és van olyan körzet ahol egyéniben egyetlen érvénytelen szavat sincs, listán viszont 192.

Összehasonlítva a 4 évvel ezelőtti adatokkal azt vettük észre, hogy egyéniben hasonlóan alakultak az érvénytelen szavazatok, nem volt sokkal több olyan hely, ahol 5 százaléknál nagyobb volt az érvénytelen szavazatok száma. Listán ezzel szemben jelentősen nőtt az érvénytelen szavazatok aránya. 268 esetet számoltunk ahol 5 százaléknál nagyobb az érvénytelen szavazatok aránya, ami 68 százalékos növekedés.

2014-ben 33 olyan eset volt, ahol 10 százaléknál nagyobb volt a listás szavazatok között az érvénytelen szavazati arány, ez idén megduplázódott, 70 ilyen eset volt. Hasonló a helyzet a 20 százaléknál nagyobb érvénytelen szavazati arány előfordulásában is.

Az NVI szerint "az érvénytelen szavazatok a többletszavazólapok miatti levonással magyarázható", ilyen például a tegnap részletesebben bemutatott bogdásai eset

Eszerint súlyos hibát véthettek a szavazatszámlálók több szavazókörben: véletlenük listás szavazólapokat adtak olyan szavazóknak, akik erre nem jogosultak (nemzetiségi szavazók), vagy két listásat adtak, egyénit pedig nem. A tévedés ahhoz vezetett, hogy tömegesen kellett érvényteleníteni a szavazatokat, ez pedig lenullázta az ellenzéket ezekben a szavazókörökben. Az igazságot csak akkor tudnánk meg, ha ezekben a szavazókörökben a szavazatszámlálók szólalnának meg.

7. Nem találja a választó a jegyzőkönyvben a szavazatát

A választási rendszerbe vetett hitet alaposan roncsolja, ha a választó biztos abban, hogy érvényesen szavazott, a jegyzőkönyben azonban nem találja a voksát később. Így járt például Lövei Csaba, az Együtt nyíregyházi jelöltje, aki az MSZP-s Csabai Lászlóné javára visszalépett, be is húzta egyéniben, listán pedig nyilvánvalóan a pártjára, az Együttre szavazott. A nyíregyházi 094-es szavazókörben mégis az jött ki, hogy nulla szavazata van az Együttnek, írta a 24.hu.

A magyarázat feltehetően abban keresendő, hogy a listás szavazatoknál találták az urnában 2 többletszavazatot. (Kérdés persze, ez hogy fordulhatott elő.) Vagyis kettővel több voks volt, mint ahányan szavaztak. Ilyenkor érvényteleníteni kell minden egyes listából a többletnek megfelelő szavazatot, vagyis minden listától levontak 2 szavazatot. Valószínűleg ez lenullázta az Együttet. Belátható az is, hogy ez az érvénytelenítési szabály összességében főleg a kisebb pártokat sújtotta országszerte.

8. Kamupárthoz került a Jobbik szavazata

Olyan esetek is előfordultak több szavazókörben, hogy létező ellenzéki pártok nulla szavazatot kaptak, ám ismeretlen kamupártiuk több tucat szavazatot. Mi is írtunk arról,hogy két olyan választókörzet is lehet, ahol a listás szavazáson a Jobbikra érkezett voksok valahogy átkerültek a Net Párt nevezetű kamupárthoz. Sárospatak 007-es szavazókörében például az egyéni szavazatoknál 151 szavazat érkezett Mikola Gergelyre, listán azonban egy sem érkezett a Jobbikra. Érdekes véletlennek tűnik, hogy abból a 151 szavazóból listán egy sem akart a Jobbikra listán szavazni.Inkább életszerűtlen. 

Előfordulhat, hogy a jegyzőkönyven rossz rubrikába írták a Jobbik szavazatait, vagy rossz kupacba tették. Ez persze az szszb és a jegyzőkönyvvezető súlyos hibája lenne. A Jobbiknak érdemes kifogást benyújtania, és újraszámolást kérnie, hogy kiderüljön, mi történt. Kifogást – a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben előírt formai és tartalmi feltételeket teljesítve – minden esetben az illetékes választási bizottságokhoz kell címezni, úgy, hogy azok a jogsértéstől számított 3. napon, vagyis szerdán 16 óráig megérkezzenek.

8. Nem kaptak visszaigazolást az átjelentkezésről, így nem tudtak szavazni

Egy olvasónk azt jelezte például, hogy Brüsszelben többen úgy jártak, hogy átjelentkeztek ide szavazni, de nem kaptak végül semmi értesítést, se visszaigazolást, és így nem fognak tudni szavazni. "Van, akinek 3 óra alatt megjött a visszaigazolás a sikeres átjelentkezésről, van, akinek 3 hét után sem, így ők nem szavazhatnak (csak maximum akkor, ha hazamennek Magyarországra)" - írta egy olvasónk. Belföldön is előfordult ilyen eset

Az NVI ezekeről a típusú problémákról azt mondta: "a visszaigazolás nem feltétele a szavazásnak. A választási információs szolgálatok minden esetben segítettek a választópolgároknak, ha ilyen típusú kérdésük volt."

9. Mozgóurnát kértek, nem érkezett meg

Több választó is jelezte, hogy pórul járt a mozgóurna igénylésvel. Ugyanis nem mentek el hozzá a szavazatszámlálók, vagy éppen nem szerepelt a mozgórunások listáján. 

"Édesapám kórházban fekszik Székesfehérváron. Online igényeltük neki a mozgó urnát, vissza is igazolták, még sem érkezett meg. – írta egyik olvasónk. Egy kerekesszékes pár is írt nekünk, akik szintén igényelték az urnát, meg is kapták a visszaigazolást, az urna azonban nem jött. Egy olvasónk, Zoltán a Nyírő Gyula Kórházban feküdt, ezért mozgóurnát igényelt a választási irodánál. A kórházban járt is a mozgóurna, de Zoltán kérdésére azt felelték, ő nincs a listájukon. 

Az NVI ezeknek a választóknak azt javasolja, tegyenek kifogást (ezt szerdán 16 óráig bárki megteheti), és kivizsgálják az eseteket.

10. Nem adja ki a jegyzőkönyveket az NVI

A 24.hu írt arról kedden, hogy nem érhetőek el a szavazóköri jegyzőkönyvek a választási iroda honlapján. Pálffy Ilona, az NVI elnöke az EchoTV-nek azt mondta még hétfőn, hogy a papíralapú jegyzőkönyveket beszkennelik, és melléteszik az informatikai jegyzőkönyveket. "Ezt nyolc párt kérte, holnap délben ezt minden pártnak át tudom adni és ők össze tudják hasonlítani, ami rögzítve lett az informatikában meg a papír alapú jegyzőkönyvekben."

Úgy tudjuk, hogy az ellenzéki pártoknak az a problája, hogy az egyéni jegyzőkönyveket megkapják, de a listás jegyzőkönyveket csak csütörtökön, amikor már nem lehet kifogást tenni. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a papíralapú jegyzőkönyvek hozzáférhetők minden választási irodában, azaz ha egy párt gyanakszik, személyesen megtekintheti bármikor, nem kell az NVI szkennelésére várni.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.