Az megvolt, amikor Korea ellopott ezer Volvót a svédektől?

2018.11.09. 22:42
0 hozzászólás

Pár hete annak, hogy Kim Dzsongun koreai diktátor egy ki tudja honnan szerzett Rolls-Royce-szal fogadta az amerikai külügyminisztert, jelezve, mennyire tesz olyan politikailag súlyos dolgokra, mint az embargó. A Kim-család diplomáciai múltjában sok efféle gesztus van, amik mellett ez csak egy gyenge trollkodás volt. Egyszer például legyártattak maguknak ezer 144-es Volvót, amiket aztán elfelejtettek kifizetni. 

volvoészakkorea

A két Koreánál jobb szemléltetés nem létezik, mi lesz egy kettévágott országból, ha az egyik felét rábízod egy kommunista-nacionalista őrültre (és leszármazottaira), a másikat meg kikiáltod köztársaságnak, nyakon öntöd egy nagy adag kölcsönnel, aztán hadd szóljon a kapitalizmus. Koreát 1945-ben vágták ketté. Dél-Koreáé ma a világ egyik legerősebb gazdasága, sok más mellett autóiparban sem állnak rosszul (Hyundai-Kia, Ssangyong). Mi van északon? Központilag irányított tervgazdaság, éhezés, tekintélyuralom, meg jobb híján atomfegyverkezés, hogy odafigyeljen a világ. Pedig volt egy rövid időszak, amikor úgy tűnt, Észak-Koreából is rendes ország lesz. 

Rideg koreai utcakép az egyik Volvóval
Rideg koreai utcakép az egyik Volvóval

Valamikor a hetvenes évek elején az ország gazdasága biztató pályán állt, annyira, hogy Észak-Korea hirtelen vonzó lett a világ kapitalista felének. A svéd kormány például elég nagy lendülettel szállt be a nyugat számára szűz piacba; nagy hazai vállalatokat biztattak arra, hogy üzleteljenek a szovjetbarát kis országgal. Sokakat sikerült bevonni a nyitásba, ilyen volt például a Sandvik, az SKF vagy a Volvo. Utóbbi 1974-ben ezer darabot hajóztatott el akkor kifutó négyajtósából, a 144-esből Kim Ir Szenéknek.

A koreai-svéd barátság jól indult, Svédország '75-ben első európai országként nagykövetséget is nyitott Phenjanban, aztán gyorsan kiderült, hogy nem lesz nagy jövője a nyitásnak. A koreaik a leszállított autókat, bányagépeket és még sok mást egyszerűen nem fizették ki, a Nemzeti Export Hitelgarancia Bizottság (EKN) volt kénytelen kárpótolni az üzletbe berángatott cégeket a csúfos helyzetben, egyúttal az ő dolguk lett behajtani a diktatúrán az adósságot. Negyvensok éve ezzel próbálkoznak. 

Az ezer Volvo és a svéd ipar sok más, kifizetetlenül hátrahagyott termékének története sokáig úgy tűnt, csak egy jól hangzó mese. Igaz, a volvós széria egész szem előtt van évtizedek óta, sok még ma is járja az ország üres útjait, de nehéz volt elhinni, hogy azokat lényegében lopták. 2017-ben aztán megerősítette egy svéd kormányszerv, hogy a koreaiak se az autókat, se mást nem fizettek ki a negyven évvel korábbi buliból. Az adósság kamatokkal együtt ma már nagyjából 85 milliárd forintnak megfelelő korona, amire az EKN minden évben figyelmezteti a koreaiakat, akik meg erre nem tesznek semmit.

Ennyire kellemetlen történetű talán senki mással, de Észak-Koreának sok más országgal szemben van komoly tartozása. Több európai országot (köztük állítólag Magyarországot is) arra próbáltak rávenni az elmúlt években, hogy engedjék el az adósságuk nagy részét, a többit pedig hadd törlesszék ginzenggyökérben, ami a távol-keleti potencianövelő-készítmények fontos alapanyaga. Nem tudni olyan országról, ami élt volna az ajánlattal. 

Ha olvasnál még ilyen kicsit autós, kicsit történelmi posztokat, ide kattintva találsz még párat.